Több pénz jut az erdőtelepítések támogatására a Vidékfejlesztési Programban

Már tart a szarvasbőgés, ezért korlátozásokat vezettek be a magyar erdőkben

Megkezdődött a szarvasbőgés Somogy megyében: a következő hetekben párt kereső gímbikák hangjától zeng majd az erdővidék. Ez az időszak erdőlátogatási korlátozásokkal is jár. A gímszarvas a magyar erdők királya: az akár 3 mázsásra is megnövő bikák tekintélyt parancsoló megjelenésűek. Az egyébként csendes és ritkán látható állatok párzási időszaka szeptember elején kezdődik, amikor a viselkedésük látványosan megváltozik.

Közel 10 millió hektárnyi vadon pusztult el az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban csaknem 9,7 millió hektárnyi vadon veszett oda 2001 és 2017 között a mezőgazdaság, az energiafejlesztés, a lakásépítések és egyéb emberi tényezők miatt – derül ki egy múlt kedden közzétett független jelentésből. A Center for American Progress kutatóintézet tanulmánya alapján 2030-ig az Egyesült Államok szárazföldi és óceáni területeinek legkevesebb 30 százalékát kellene megőrizni természetes állapotában a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak és a vadvilág kipusztulásának kivédése érdekében. A szakemberek szerint ennek teljesítéséhez szövetségi és helyi szinten is erősíteni kell a már létező környezetvédelmi irányelveket.

100 évre is szükség lehet, míg helyrejönnek a leégett erdők

Legalább 60, de egyes területeken 100 évre is szükség lesz ahhoz, hogy regenerálódjanak a tűzvész által elpusztított, leégett szibériai erdők – közölte az Orosz Tudományos Akadémia szibériai tagozatának Krasznojarszki Tudományos Központja (KNC). Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

Az erdei fülesbagoly lesz az év madara a gólyatöcs után

Több, mint 6500 szavazat összesítése után választották meg az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz. A győztes mellett a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt a szavazáson. Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él.

1 milliárd hektár új erdő ültetésével mentenék meg a Földet

Svájci kutatók szerint az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára. Azt állítják, hogy az eddig véltnél sokkal több, 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte. Ennek eredményeként pedig 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint ahhoz, hogy az emberiség a század közepére 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális hőmérsékletemelkedést, egymilliárd hektárnyi fát kellene ültetni világszerte. Megmentheti-e a Földet egy ekkora új erdő telepítése?

Városjáró vaddisznók: több helyen videózták le az állatokat Salgótarjánban

A vadon élő állatok élettere a települések terjeszkedése miatt folyamatosan csökken. Az utóbbi években gyakran az emberhez egyre közelebb, erdőterülettel határos lakott területeken, telkeken is előfordul, hogy vadak látogatnak a lakott területre. Az esetekről a szemtanúk videókat is készítettek. Korábban a salgótarjáni Alkotmány úton sikerült megörökíteni egy vaddisznót, azóta pedig újabb felvételek érkeztek.

Egyre hatékonyabb a fatolvajok és az illegális fakereskedők elleni küzdelem

Folyamatosan veszélyezteti az illegális fakitermelés és kereskedelem a fával borított területek fenntartható hasznosítását. Ugyanakkor az elmúlt 3 év eredményei alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyre hatékonyabban végzi a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését. A hatóság éves tájékoztatási kötelezettségének eleget téve a hivatal honlapján is elérhetőek a 2018-ban elvégzett ellenőrzések számadatai és azok szöveges elemzése.

930 ezer facsemetét ültettek az Ipoly Erdő munkatársai

A tavaszi erdősítési program célja a klímavédelem és a hazai erdők állapotának, természetességének javítása. Ebben részt vett az Ipoly Erdő Zrt. is, amelynek munkatársai 98 hektáron ültettek el 930 ezer facsemetét. Az erdősítés azokat az idős állományokat érintette, ahol a természetes felújulás nem ment végbe. Idén tavasszal az erdészet munkatársai a csemeteültetésen túl 380 mázsa kocsánytalan tölgy makkot is vetettek, ezzel segítve 100 hektár idősebb állomány megújítását.

Fontos adatokat lehet megtudni az Agrárminisztérium új statisztikai oldalán

A készítők a publikálásaikkal szeretnének valós képet adni az agrárgazdaság és a környezetvédelem 5 szakterületéről: az agrárhitelezésről, az erdőgazdálkodásról, a vadgazdálkodásról, valamint a levegőtisztaságról és a védett természeti területekről. Az új honlap megalkotását az a cél vezérelte, hogy minél inkább felhasználóbarát, jól átlátható és könnyen használható felületen jelenítsék meg a statisztikai tartalmakat. Ráadásul a gazdák az őket érdeklő adatokat is kérhetnek a statisztikusoktól.

Letarolják a kínai cégek a szibériai tajga erdőit

Pavol Paškov orosz blogger 2018 nyár elején utazott a szibériai tajga félreeső vidékeire, ahol az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek akart utánajárni, aminek következtében a tajgából lassan pusztaság lesz. Meglepetésére viszont egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába – számolt be a helyzetről a blogger.

Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

Az április végén Brüsszelben megrendezett "Az erdőnk a jövőnk" (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

Ilyen a kolontári erdő 9 évvel az iszapkatasztrófa után

A hatalmas, 10 ember életét is követelő kolontári iszapkatasztrófa súlyos károkat okozott a környezetben is. A közeli erdők szinte teljesen megsemmisültek, a talaj szennyeződött, élettelenné vált a 2010. októberi ipari szerencsétlenség következtében. A kiömlő, több mint 1 millió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék nagyjából 40 négyzetkilométeren terült szét, felbecsülhetetlen gazdasági és ökológiai károkat okozva a Devecseri kistérségben. Ez utóbbi enyhítésén dolgoztak sikerrel a helyi erdészet munkatársai.

7700 kilométeren építik a Nagy Zöld Falat

Ne hagyja magát átverni a tűzifa vásárlásakor!

Tovább kell tanulniuk, hogy irányíthassák az erdőgazdálkodást

Hatalmas erdőterületeket vág ki a faipar, de nem reménytelen a visszaültetésük

Jócskán át- és felértékelődött a fa szerepe: az erdőgazdálkodás és a fakitermelés 2017-es adatai alapján nagyjából 3,8 milliárd köbméter hengeres fának (amelynek egy részéből tűzifa készül), 485 millió köbméter ipari vékonyfának és 402 millió köbméter lapfának való erdőmennyiséget termeltek ki a világon. Ezekhez jön még hozzá a 184 millió tonna cellulózrost, és a 413 millió tonna frissen előállított papír, valamint papírlemez. Az újrahasznosított papír mennyisége pedig éves szinten elérte a 235 millió tonnát.

Erdőgazdálkodók figyelem: pályázat és pénz az erdők gazdasági értékének növelését szolgáló tevékenységek megvalósítására

Magyarország kormánya célul tűzte ki az éghajlatváltozás hatásainak a mérséklését, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának az előmozdítását, valamint a vidéki térségek lakosságának a megtartását. A cél elérését a kormány az erdőgazdálkodók együttműködésével tervezi megvalósítani, és erre támogatást biztosít. A határidő közeleg, március 4-ig lehet igényelni a támogatást, melyből növelhető az erdők gazdasági értéke.