A hatékony Mycoplasma hyopneumoniae elleni védekezési stratégia

Bár a Mycoplasma hyopneumoniae-t több mint 50 éve ismerjük, jelen van a legtöbb sertéstartással foglalkozó országban, az előfordulási gyakorisága 38 és 100% között változik országonként, a betegséggel kapcsolatban mégis mindig van új a nap alatt. A Boehringer Ingelheim RCV képviseletében Dr. Tomasz Trela állatorvos tartott a témában előadást a vállalat február 5-i webináriumán azzal a céllal, hogy a legújabb ismereteket és a cég Mycoplasma kontrolljára vonatkozó koncepcióját megossza a gyakorlati szakemberekkel, sertéstartókkal és állatorvosokkal.

Bár a Mycoplasma hyopneumoniae önmagában is képes betegséget okozni, a sertéstelepeken ritkán találjuk meg önállóan a tüdőbetegség hátterében. A sertések légzőszervi komplexe általában kevert fertőzésként alakul ki, a helyzet összetettsége pedig megnehezíti a Mycoplasma hyopneumoniae fertőzések klinikai hatásának értékelését, a fertőzöttség diagnosztizálását és a kártétel mennyiségi meghatározását.

A Mycoplasma hyopneumoniae idült bronchopneumoniát idéz elő, a légutak elzáródásához és/vagy egyes tüdőterületek légtelenségéhez vezet, ami lehetővé teszi a másodlagos baktériumok számára, hogy elszaporodjanak és súlyosbítsák a légzőszervi betegséget. De az elsődleges kórokozók között is akadhat társfertőzés, mint a PRRS (ami hazánkban az országos mentesítésnek köszönhetően jelenleg igen kis jelentőséggel bír), a sertés influenza vírus (SIV) vagy a cirkovírus (PCV2). A légzőszervi komplex azonban főleg azért jelentős, mert a termelési paraméterek romlásához, azaz rosszabb átlagos napi testtömeg gyarapodáshoz és fajlaghoz, nagyobb kieséshez és selejtezési arányhoz vezet, ill. a kezelési költségek is növekednek.

A Mycoplasma hyopneumoniae közvetlen érintkezéssel vagy cseppfertőzéssel terjed a kocáról a malacokra (vertikálisan), illetve malacról malacra (horizontálisan) egyaránt, a telepen belül viszonylag lassan. A fertőzés jelentős forrásai lehetnek a tenyészsüldők, amik rendszeresen ürítenek és 1-3 hónapig pozitívak lehetnek (akár 200 napon keresztül üríthetik a kórokozót a fertőződést követően).

Nagyon gyakran a mycoplasma-pneumoniát kizárólag a vágóhídon végzett makroszkópos tüdővizsgálat alapján állítják fel, ami helytelen diagnózishoz és így helytelen védekezési stratégiához vezethet, vagy a meglévő védekezési módszer téves megítéléséhez.

A védekezési stratégia

A védekezési stratégiában az antibiotikumok helyett a vakcinázásé a főszerep, valamint ügyelni kell az optimális környezeti feltételek, a megfelelő állatsűrűség, szellőzés, levegőminőség és az általános higiéniás feltételek biztosítására is. További jelentős szempont a kocasüldők előkészítése, valamint a fiaztatás körülményei.

Fontos tudatában lennünk ugyanakkor, hogy a vakcinák, bár hatásosan csökkentik a klinikai tüneteket és a tüdőbeli elváltozásokat, javítják a súlygyarapodást és a takarmányértékesítést, de nem akadályozzák meg a kolonizációt, azaz a kórokozó megtelepedését a légutakban. Megfelelő használatuk esetén csökkenhet a fertőzés átvitele, de nem mentesítik az állományt a kórokozótól.

Nem csak a vakcina számít, a Mycoplasma hyopneumoniae elleni oltóanyagok hatékonyságát befolyásolja az immunstátusz (stressz, mikotoxinok, társfertőzések), a környezeti körülmények (az állatsűrűség, a szellőzés, a csoportok összekeverése, a kocasüldő akklimatizáció rendszere), valamint a vakcinázás időzítése, illetve a vakcina helyes kezelése, tárolása, alkalmazási módja és adagolása is.

Vizsgálati eredmények szerint a korai (<14 napos korban végzett) vakcinázás gyengébb hatékonyságú lehet, illetve a stressz csökkentése érdekében jobb néhány nappal a választás előtt vakcinázni, mint a választás napján.

És hogy miért olyan nehéz mégis a védekezés?

Mert a Mycoplasma hyopneumoniae-vel összefüggő légzőszervi problémák elleni védekezést számos tényező befolyásolja. Olyan összetett probléma, amiben fertőző és nem fertőző tényezők egyaránt szerepet játszanak, és nekünk minden tényezőt kezelnünk kell, mégpedig jól rendszerezett módon. Nem segíti a védekezést a meglévő, szinte kizárólag a malacvakcinázásra fókuszáló gyakorlat sem, hiszen a teljes Mycoplasma fertőzési láncot figyelembe kellene venni.

Egyes adatok szerint a malacok „korai” fertőződését nagyobb valószínűséggel okozza a vertikális (a kocáról vagy a kocasüldőről a malacra történő), mint a horizontális (malacról malacra történő) átvitel.

Más vizsgálatok szerint a malacok az élet első három hetében történő Mycoplasma hyopneumoniae fertőződése kedvezőtlenül befolyásolhatja a malacok vakcinázásának sikerességét.

A „korai fertőzések” elleni védekezés hatásos módja tehát nem a malacok korai vakcinázása, hanem a tenyészállomány stabilizálása, mivel a valódi probléma a tenyészállomány, a kocasüldők és a kocák instabilitása.

A vertikális fertőződést, a kocaállomány instabilitását, egyetlen malacvakcina vagy malacvakcinázási program sem képes befolyásolni. A beavatkozásokat a tenyészállományban kell kezdeni a vertikális fertőződés megakadályozása érdekében.

A malacok nagyon korai fertőződésére utaló jelek esetén jó megoldás lehet a teljes tenyészállomány, azaz a kocasüldők és a kocák 6 havonkénti vakcinázása vagy a tenyészállatok fialás előtti, esetleg a malacokkal egy időben történő vakcinázása a fiaztatóban.

A kocák Mycoplasma hyopneumoniae elleni vakcinázása segíthet csökkenteni a malacok fertőzöttségi arányát a választáskor. Egy, a malacok vakcinázásával együtt alkalmazott kocavakcinázási program a Mycoplasma hyopneumoniae fertőzések elleni védekezés hasznos eszköze lehet a légzőszervi betegséggel terhelt állományokban.

A téma összegzéseként elmondhatjuk, hogy mivel a kocák és a kocasüldők fertőzhetik a Mycoplasma hyopneumoniae-vel a malacokat, így elsősorban stabil (azaz a fertőzésen átesett és a kórokozót nem, vagy csak minimális mértékben ürítő) kocaállományra van szükség ahhoz, hogy a fertőzési nyomás a nevelési és a hizlalási időszakban csökkenthető legyen. A malacok vakcinázásának hatékonyságát ronthatja, ha a kocaállomány instabil a Mycoplasma hyopneumoniae szempontjából. Az utónevelőben és a hizlaldán a Mycoplasma hyopneumoniae fertőzési nyomását a menedzsment és a társfertőzések befolyásolják leginkább, de a tenyészállomány megfelelő Mycoplasma hyopneumoniae elleni vakcinázása javíthatja a növendék- és hízósertések egészségi állapotát.

A Boehringer Ingelheim harmadik, utolsó előadásának időpontja 2021. február 26. és 14:00-től 16:00-ig tart majd. Címe: Hogyan tartsuk fenn a kocák nagy teljesítményét? További információért vagy a jelentkezéshez kattintson az alábbi gombra!

(x)