A belga-magyar sertéstartó szerint néhány EU-s ország tisztességtelen lépésekkel szerez piacot

Hirdetés

A közelmúltban adták át a Claessens Group stratégiai partnerének új, 4200 férőhelyes kocatelepét Iharosberény mellett. Az új kocatelep zöldmezős beruházás, amely 2,5 milliárd forintból valósult meg. Az összeg ötödét a sertéstartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati forrás adta. Ennek apropóján adott interjút a Claessens cégcsoport ügyvezetője a sertéságazat jövőjéről. Claessens Peter az Agrárszektor portálnak adott interjút, ezt az anyagot szemléztük. Claessens Peter 1995-ben, 22 évesen érkezett Magyarországra, később követte őt két testvére, Christophe és Johan is. A három fivér tökéletesen beilleszkedett: magyar állampolgárságot szereztek, és vállalkozásba fogtak. Ma a Claessens Group Somogy megye legnagyobb állattartójának számít. Tejelő tehénből 2 ezer, kocából 6 ezer darabot tartanak. A cégcsoport a saját termőterületén kizárólag az állatoknak szükséges tömegtakarmányt termeli meg, amelyhez kiegészítésként fehérjehordozókat, a szomszédos gazdáktól pedig gabonát vásárol.

Kocatelep és látogatóközpont épült Somogyban - a beruházás a Claessens Group termelését is segíti

A német túltermelés, az afrikai sertéspestis, valamint a protekcionista piacvédelem bizonytalanná teszik a globális kereskedelmet. Miért éppen a sertéstenyésztés?

Claessens Peter: Piaci bizonytalanság mindig is volt, van és lesz. Egy elhivatott vállalkozó nem mástól várja cége sikerét. Ugyanakkor nem elég motiváltnak lenni, a hatékony állattartáshoz szükséges körülményeket is meg kell teremteni. Mi ehhez megfelelő üzemmérettel és a telepünkhöz közeli takarmánytermő területtel rendelkezünk, aminek az alacsony szállítási költségek miatt van jelentősége. Ugyanitt a trágyát is el tudjuk helyezni. Természetesen mi is tartunk a sertéspestistől, ezért minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy ez elkerüljön minket. Telepeinken az állatokat a legszigorúbb állategészségügyi és állatjóléti feltételeknek megfelelően, antibiotikum-mentesen neveljük, és – látva a fogyasztói trendeket – hiszünk benne, hogy az Európában termelt, jó minőségű sertéshúsnak mindig lesz piaca. A Dél-Dunántúlon két jól működő vágóhíd is van, ami ugyancsak azt erősíti, hogy a jövőben el tudjuk majd adni a termékeinket.

A cégcsoport folyamatosan fejleszt. Nemrég adták át a 32 ezer férőhelyes sertéshizlaldát Terebezdpusztán. Milyennek látja a sertéságazat jövőjét?

Hosszú távon azt látjuk, hogy a koncentrációt és a méretnövekedést nem lehet megállítani, hiszen ez tapasztalható az egész világon. Szerintem a vámháborúk sem tarthatnak sokáig, inkább a világpiac összefonódása, az egyre szabadabb kereskedelem a jellemző. Az Európai Unióban vannak a világ legszigorúbb állategészségügyi és állatjóléti előírásai. Ez egyrészt piacot teremt, hiszen az európai sertéshez fogható állategészségügyi státuszú és minőségű áru nem létezik máshol. Másrészt versenyhátrányt is okoz, de csak akkor, ha ugyanezeket az előírásokat nem kérjük számon az EU-ba belépő árukon. Van alapja annak a közvélekedésnek, hogy azért engedjük be az európai mércével nézve gyenge minőségű észak-amerikai húsokat, mert így a német autóipar termékeit kedvezőbben fogadja az amerikai piac.

Ez egy olyan körülmény, amin nehéz változtatni. Mi az, amit meg tud tenni a siker érdekében itt, az üzemen belül?

A hatékony sertés-előállítás a genetikai alapokkal kezdődik, mi a DanBred vérvonalú tenyészállatokkal dolgozunk. De a helyben termelt takarmány legalább ennyire fontos. Ugyanakkor a siker kulcsa valójában az ember. Képzett, motivált kollégákkal dolgozunk, akik minden egyes technológiai elemre nagyon odafigyelnek. 2,4-es kocaforgóval évente 35 malacot választunk. A hízók 3 kilogramm alatti takarmány-felhasználással naponta több, mint egy kilogrammot gyarapodnak. A végtermék egy stabil, homogén, jó húskihozatalú állomány. Ám a legnagyobb kockázatot is az ember, vagyis az emberek által behozott fertőzések jelentik. Azonban nálunk, valamint partnerünknél, a Pádpuszta Kft. új kocatelepén már olyan biztonsági rendszerek működnek, amelyek szinte teljesen kizárják az állomány megbetegedését. Büszkék vagyunk az SPF (Specific Pathogen Free - speciális kórokozóktól mentes) sertésállományunkra és arra, hogy nem használunk antibiotikumot a termeléshez.

Az Európai Bizottság szerint az előző EU-s pénzügyi időszakhoz képest 5 százalékkal csökkennek a Közös Agrárpolitika forrásai 2020 után. A forráselvonás elsősorban a nagyobb üzemeket érintené. Mi a véleménye a támogatási rendszer változásairól?

Ha ez megvalósul, akkor a következő egy évtizedben az élelmiszertermelés, illetve az állattartás Dél- és Közép-Európából nyugatra és északra tevődik át. Láthattuk mi történt, amikor 2015-ben megszűnt a tejkvóta. Azóta a nyugati és az északi országokban – például Írországban, Hollandiában – csak a termelésnövekedés mértéke nagyobb, mint Magyarország egész éves tejtermelése. Miközben a fogyasztásuk nem nő. A termelőknek ugyanakkor el kell adniuk a termékeiket, többek között Közép- és Dél-Európába, ahol a gazdálkodókra konkurensként tekintenek. A támogatási rendszer átalakításával azokat a közép-európai állattartókat hoznák hátrányos helyzetbe, akik mérethatékonyan működnek. Ezt azért tartom felháborítónak, mert az elmúlt években a magyarországi állattartó telepekre amúgy is nagy teher nehezedett. Ehhez jön még az a versenyhátrány, amit a hazánkban uralkodó kontinentális klíma miatt kell elszenvednünk, hiszen nyáron a +35 fok, télen a -15 fok ellen is védekeznünk kell, ami növeli a költségeinket. Ha a klímahátrány mellett támogatási hátrányba is kerülünk, az tovább csökkenti versenyképességünket, ami akár végzetes is lehet az állattartás jövőjére nézve. Hollandiában és Belgiumban viszont a termelők érdekképviseleti szervezete (LTO, Boerenbond) kijelentette, hogy országukban nem fog csökkenni a gazdálkodók támogatása. Ez nekem azt jelenti, hogy a támogatáselvonás leginkább azokat a közép-európai gazdákat terheli majd, akik a nyugat-európai élelmiszeralapanyag-előállítók versenytársai. Ennek fényében a „csak” 5 százalékos támogatás-csökkentést a legkisebb mértékben sem tudom véletlennek tekinteni. Nagyon tisztességtelen lépésnek tartom az unión belüli piacszerzésnek ezt a módját.

Úgy gondolja, hogy az Unióban vannak kivételezett államok?

Természetesen. Erre mondhatok más példát is. Minden szakember tisztában van azzal, hogy egy szezonon belül hektáronként csak 170 kg nitrogént lehet kihelyezni a földekre. Ez nem csak egy szabály. Környezetvédelmi szempontból is teljesen logikus. Hollandia és Írország mégis évek óta derogációt kér és kap is az előírás alól. Ők 250 kg/ha nitrogént juttathatnak ki a földekre, amivel tovább növelhetik a termelésüket. Ezzel szemben a magyarországi gazdák, akik valóban küzdenek az éghajlati adottságokkal, még támogatás-megvonásban is részesülnek. A teljes interjút az Agrárszektor oldalán olvashatja el.

Témák a cikkben

Claessens sertéstartás sertéstenyésztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ez itt a galéria tesztje, az utolsó

2025.05.08.

Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.Ez a galéria teszt lead-je, megnézzük, tuti lesz.

Itt vannak a fiatal mezőgazdasági termelők elindulási és beruházási-, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásának részletei

2024.12.20.

Megjelent a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című pályázat tervezete. Mivel a kiírás nem végleges, így a feltételek változhatnak, de azért érdemes készülni, mert a főbb szempontok nem fognak változni. Íme, a részletek.