A génszerkesztés kockázatokat hordoz

Óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár a génszerkesztés folyamata során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, az eljárás így is számos kockázatot hordoz.

Szürke, törvény nélküli területen a génszerkesztés

Szinte követhetetlen iramban fejlődik a mezőgazdasági biotechnológia. Számos új eljárás jelent meg az elmúlt években, amelyekkel a növények tulajdonságait igyekeznek megváltoztatni a kutatók. Ugyan az úgynevezett mutagenezis során a szakemberek a hagyományos génmódosítással ellentétben nem egy idegen DNS-t ültetnek be egy élő szervezetbe, „csupán” megváltoztatják az adott faj génszerkezetét, egyelőre az nem tisztázott, hogy az eljárás a GMO-ra vonatkozó szabályozás alá tartozik-e. A témáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számolt be.

A génszerkesztés sem játék, óvatosságra int a Minisztérium - Fotó: Pixabay, Arek Socha

Mit tud a génszerkesztés?

Ez a technológia lehetővé teszi például azt, hogy a vetőmagok egyes adott gyomirtó szereknek ellenálljanak. A módszerrel jelenleg mezőgazdasági, humán gyógyászati és ipari hasznosítást célzó kutatások is történnek. A kutatók és a civil szervezetek már többször nyilatkoztak a témában, a döntéshozók azonban még sem nemzeti, sem pedig európai uniós szinten nem foglaltak állást. A Magyar Tudományos Akadémia korábban kiadott közleménye szerint is észszerűbb szabályozásra lenne szükség a genomszerkesztési módszerek területén, mert a nemesítés ezen modernebb formája jelenleg az alaptörvénybe ütközik.

Arról. hogy új korszakba ért a CRISPR géntechnológia, itt olvashat többet.

Az ügyben megbízott uniós főtanácsnok 2018. január 18-án nyilvánosságra hozta az indítványát, amelyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztett. A főtanácsnok ebben elismerte azt, hogy a mutagenezis új technikái által létrehozott szervezetek GMO-knak minősülnek. A véleménye szerint azonban a módszerre és az így előállított szervezetekre nem vonatkozik a GMO-szabályozás. Azt azonban külön kiemelte, hogy a tagállamok ezt a területet szabadon szabályozhatják.

A Magyar Idők megkeresésére a Földművelésügyi Minisztérium egyelőre nem foglalt állást, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy az új, gyorsan fejlődő technológiákkal létrehozott szervezetek számos, eddig még nem ismert kockázatot is hordozhatnak magukban. Ezért a szaktárca elővigyázatosságra int. Véleményük szerint ezekkel az új technológiákkal kapcsolatban szigorú kockázatértékelési rendszer alkalmazására van szükség, amely figyelembe veszi a környezeti, az egészségügyi és az egyéb hatásokat is.