Itt az új gyógymód, ha bélgyulladás miatt nem híznak a malacok

A sertések között könnyen előfordulhat bélgyulladás, amitől nem híznak a malacok. Úgy néz ki, hogy francia kutatók megtalálták a megoldást a hizlalás eredményességét visszafogó betegségre. Szerintük bizonyos aminosavak hatása egy antibiotikumos kezeléséhez fogható.

Változatlanul jók a higiéniai viszonyok, mégis hasmenést, gyengeséget tapasztal a malacoknál vagy a hízóknál? Ennek az is lehet az oka, hogy a bélrendszerben élő baktériumok nem csak az emésztésben vesznek részt, hanem fontos szerepük van a kórokozók visszaszorításában is. Az immunrendszer legyengülésével működésük veszít a hatékonyságából, és máris megvan a baj, nem híznak a malacok. Jó tudni, hogy a helyes takarmányozás és a stresszfaktorok csökkentése befolyásolja kedvezően a bélflóra egyensúlyát.

Van, hogy a sok mozgás miatt nem híznak a malacok, de főként a bélgyulladás az oka - illusztráció

Mi okozhat bélgyulladást?

• gombatoxinok a takarmányban
• túl nagy egyedsűrűség és az ezzel járó stressz
• egyéb stressztényezők, jellemzően ilyen a kocáról való leválasztás
• hirtelen váltás a takarmány összetételében
• rossz higiéniai viszonyok

Francia kutatók szerint a triptofán mennyiségének megháromszorozása csökkenti a malacoknál a választás negatív hatásait. Sőt, még a tüdőkárosodást elszenvedett sertéseknél is enyhíti a gyulladást. A cisztein bevitelének 60 százalékos emelése pedig a hasmenéses malacok esetében felér egy antibiotikumos kezeléssel. Az omega-3 zsírsavak (3 százalékos arányban bekeverve) szintén gyulladáscsökkentőnek bizonyultak. Továbbá az olyan antioxidánsok, mint az E-vitamin, védik az állatokat a gyulladás okozta oxidációs stressz kialakulása ellen.

A halolaj nem olcsó mulatság

Viszont ezek a megoldások ma még jóval drágábbak, mint egy gyógyszeres kezelés. Például az omega-3 (halolaj) bevitele ilyen mennyiségben jelentősen drágítaná a takarmányt. A triptofánt azonban néhány gazda már ma is használja, ugyanis létezik szintetikus formában és étvágynövelő hatása van. Az antibiotikumok elhagyása azonban gazdaságossági-versenyképességi okokból középtávon nem várható – még a kérdéshez szigorúan álló Európai Unióban sem - számol be róla az Agrárszektor.

A precíziós sertéstartásról

A precíziós technológiák az állattartásban is egyre inkább elterjednek. A telepirányító rendszerekben és a digitális eszközökben nagy lehetőségek rejlenek. A precíziós gazdálkodás igazi térhódítása a haszonállatok egyedi azonosíthatóságával vált lehetségessé.

Ezt úgynevezett rádiófrekvenciás azonosítókkal (RFID), azaz transzponderekkel vagy az infravörös sugarak segítségével, optikai úton lehet elérni. Előbbiek – állattól függően – kerülhetnek gyomorba (bolus), bőr alá vagy akár testen kívülre is, például a nyakszíjra. Ezekkel az eszközökkel számos folyamat automatizálható és nagy mennyiségű adat összegyűjthető. Így nemcsak a tenyésztés hatékonysága javítható, hanem a tartási körülmények is optimalizálhatók. Olvassa el korábbi cikkünket a további részletekért!