Jövőre jöhetnek a GMO-s lovak

Egy, a pónik klónozásban is igen eredményes laborban rakták össze azt a szuperlovat, mely állítólag erősebb, gyorsabb lesz, mint a természet által kreált társai, és magasabbat is tud majd ugrani. Hamarosan GMO-s lovak készülhetnek Argentínában.

GMO-s lovak trappolhatnak az ügetőkön

A genetikailag módosított szuperlovak a 2019-ben születhetnek meg és akár az olimpián is versenyezhetnek. A Telegraph cikkét a 444.hu szúrta ki. A fejlesztést a Kheiron Biotech cég viszi véghez, a Buenos Aires-i klónozó üzemében.

Jövőre már GMO-s lovak legelészhetnek - Képünk illusztráció, Pixabay, Mabel Amber

Az argentin kutatók egy CRISPR nevű technológia segítségével írták felül a lovak genomját, az eljárás után egészséges embriót sikerült összehozniuk, melyet egy nem GMO-lóval szándékoznak kihordatni már két éven belül - írja a brit Telegraph.

A beavatkozás során elsősorban a miosztatin gén szekvenciájára fókuszáltak - ez a testépítő társadalomban jól ismert gén nagyban befolyásolja az izomzatot, az állóképességet és a sebességet.

A GMO-s lovak készítésén kívül az agráriumban is használják a CRISPR-t

Ahogy arról korábbi cikkünkben már írtunk, új fejezetet nyithat az agráriumban is a CRISPR géntechnológia.

A Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem szabadalmaztatta a kriszper (CRISPR) génszerkesztési technológiát, és több cégnek nem kizárólagos engedélyt adott az úttörő technológia alkalmazására. A kriszper technológia mezőgazdasági felhasználása többféle kutatásban is nagy segítséget nyújthat a cégeknek.

A Syngenta bejelentette, hogy a technológiát különleges tulajdonságokkal bíró zöldségfélék nemesítéséhez szeretnék felhasználni. Michiel van Lookeren Campagne, a Syngenta Vetőmagkutatási részlegének vezetője elmondta, hogy a génszerkesztési kutatásokba elsőként a paradicsomot vonják majd be.

A cél az, hogy a helyi szabályozások figyelembe vételével minden igényt kielégítő fajtákat hozzanak létre.

A nehezen nemesíthető vegetatív úton szaporított növényeknél is beválhat

A vegetatív úton szaporított növények is fontos célcsoport lehetnek, mert ezek nemesítése nagy kihívást jelent a szakemberek számára.

Például a burgonya vagy egyes fafajok esetében nagy előnyökkel járhat a génszerkesztés. Leginkább az olyan kedvező tulajdonságok, mint például a betegség-ellenállóság kialakításában. A nemesítők a hagyományos módszerekkel ugyanis nehezen tudnak lépést tartani az új betegségekkel és a gyorsan változó környezeti hatásokkal.

Fontos etikai és jogi kérdést feszeget azonban, hogy a génszerkesztés, mint speciális nemesítési technológia alkalmazását mennyire szigorúan szabályozzák majd a jogalkotók.