Nem hagyja a lakosság, hogy sertéstelepekkel bővítsen a dán agráróriás

Mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar. A dán tulajdonú vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, továbbá 150 ezer vágósertést értékesít. A közel 200 munkatársat foglalkoztató cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több településén is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

A főleg Dél-Szlovákiában gazdálkodó cég ellen az érsekújvári járásbeli Tótmegyer, illetve a környékbeli lakosok is egyre erőteljesebben lépnek fel. A dánok a községhez tartozó Sándor-tanyán terjeszkednének, amit 3 éve a helyi önkormányzat pozitívan véleményezett. Azonban a fellebbezési eljárás során mégis elutasította a bővítést. Október első hetében a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) törölte a tótmegyeri Sándor-tanyára tervezett sertéstelep integrált működési engedélyét - írta a Magyar Mezőgazdaság.

Az engedélyezésnél figyelembe kell venni az ipari létesítmény tervezett helyszínének gazdasági helyzetét és jellegzetes sajátosságait – mondta Róbert Ružička, a szlovák környezetvédelmi felügyelet főigazgatója. Hozzátette, hogy a döntés meghozatalakor figyelembe kellett venniük, hogy Tótmegyer önkormányzata a fellebbezési eljárás során átértékelte a korábbi jóváhagyást. A település ugyanis meghallgatta a lakók tömegeinek tiltakozását, akik egyértelműen elutasították egy közeli sertésfarm létrehozását. Ezt petícióban is megerősítették.

Fellebbezés nem lehetséges

Sólymos László környezetvédelmi miniszter pozitívan reagált a felügyelet döntésére, és a SIŽP határozatával szemben fellebbezésre nincs lehetőség. A nemrégiben törölt integrált engedélyben egyébként több ellentmondásos kitétel is szerepelt, például nem tisztázták benne pontosan a hígtrágya gyűjtésére vonatkozó feltételeket, és az sem volt egyértelmű, hogy a létesítmény vízelvezetését hogyan oldják meg - írták.

A Dan-Slovakia Agrar a Gútához tartozó Stagnócán is bővíteni szeretné a már működő sertésfarmját. A Magyar Mezőgazdaság értesülése szerint 14 óriási ól létrehozását tervezték, átlagosan mintegy évi 16 ezer sertés kibocsátásával. A terv megvalósítására csaknem 5,5 millió eurót költenének. Azonban itt is tiltakozik az önkormányzat és a lakosság. A gútaiak még augusztusban kezdtek tiltakozó aláírásgyűjtésbe az ivóvíz védelme érdekében, amihez Komárom, Keszegfalva és Kamocsa lakossága is csatlakozott. A petíciót október elején zárták le, és összesen 8775 aláírást gyűjtöttek össze.

Így látják a polgármesterek és a DSA képviselői a sertéstelep kérdést

Horváth Árpád, Gúta polgármestere elmondta, hogy várhatóan tavasszal kapnak választ a petícióban szereplő felvetésekre. A településvezető úgy látja, hogy az illetékesek kezdik az eddiginél komolyabban venni egy-egy régió lakosainak tiltakozását. Lukács Imre, Kamocsa polgármestere szerint az ilyen sertésfarmok csak tovább szennyeznék a Csallóköz vízkészletét. Örülök, hogy Tótmegyeren megállították a folyamatot – mondta. Pataki Dezider, Keszegfalva polgármestere 35 évig dolgozott a vízügyben. Elmondása szerint három és fél évtized alatt sokat romlott a felszíni vizek minősége. A Dan-Slovakia Agrarnak viszont az a véleménye, hogy a gútaiak nem rendelkeznek elég információval a cég működéséről. Bízunk benne, hogy ha lehetőséget kapunk rá, meggyőzhetjük az embereket arról, hogy nincs ok az aggodalomra – áll a cég állásfoglalásában.