Nem lesz mindig szárazság! Már a kert tervezésénél gondolni kell a belvizekre

Jóllehet az ország egésze most a csapadék hiányától szenved – vagyis szárazság van –, de tavasz végén és nyár elején az áradások és az utánuk következő belvizek sokszor okoznak gondot hazánkban. Később, nyáridőben ismét inkább a szárazság okoz problémát, ám kertünk kialakításánál sok mindent tehetünk annak érdekében, hogy belvíz esetén a probléma minél kevesebb ideig keserítse meg növényeink életét.

Mi is a belvíz?

A belvíz esővízből és hóléből, a felszínre emelkedő talajvízből és az árvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származó felszíni víz. A belvízzel elöntött területeken elpusztul a vetés, vagy megkésik a talaj művelése, hiszen az nem alkalmas a művelésre mindaddig, amíg a talaj vízzel fedett, vagy nagyon magas a nedvességtartalma.

Belvíz különösen tavasszal fordul elő, amikor a fagyott föld még nem engedett fel, s elzárja a víz útját a mélyebb rétegekbe. Akkor keletkezik, ha a talajra kerülő nedvesség sem be nem szivárog, sem le nem folyik, hanem megáll, pang.

Rossz vízvezetésű, mély fekvésű táblákon súlyos károkat okozhat. A belvízi veszély okai egyrészt a természeti adottságokban, másrészt az emberi tevékenységben kereshetők – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Meghatározó a területhasználat módja, ami külterületen a helytelen mező-, és erdőgazdasági művelésben, belterületeken a mély fekvésű területek beépítésében csúcsosodik ki. A településeken belül szólni kell a szennyvízcsatornázás elmaradásáról, ami a „talajvízdombok” kialakulásával nagymértékben hozzájárul a belvíz-veszélyeztetettség kialakulásához.

Veszélyeztetettek a síkvidéki területek

A belvíz síkvidéki területeink sajátos jellemzője, hazánk területének 45 százalékát érinti – kisebb-nagyobb mértékben. A Duna, a Tisza és mellékfolyóik szabályozását, az ármentesítési munkákat követően főként az Alföldön jelentkeznek belvízi problémák.

Magyarország közel 3200 településének belterülete megközelíti a 640 ezer hektárt, ami az ország összes területének 7 százaléka. Ezen belül városaink 200 ezer hektár, kisebb településeink 440 ezer hektárterülettel részesednek.

Összes településünk közül 1000 síkvidéki, 2200 dombvidéki területen helyezkedik el. Természeti adottságainknak megfelelően a víz kártételeinek lehetősége sík- és dombvidéken, településeinken és városainkban egyaránt jelen van.

Országosan a települések 40 százaléka erősen, mintegy 80 százaléka valamilyen mértékben veszélyeztetett a vizek kártételeitől. A települések alig 20 százalékáról mondhatjuk el, hogy területén vízkárral nagy valószínűség szerint nem kell számolni.

Mérhető és számszerűsíthető a probléma

A belvízi veszélyeztetettség jellemzésre mérőszám szolgál az Alföld és a Kisalföld területére. A mérőszám figyelembe veszi az éghajlati tényezőket, a domborzati adottságokat, valamint a területhasználat módját.

Az Alföld belvízrendszerei eltérő veszélyeztetettségének kialakulásában legnagyobb szerepe a talajnak és a talajvíz mélységének van. A belvízrendszerekre kidolgozott komplex mutatószám használata egyértelműen alkalmas a területek kategorizálására. Ez alapján megkülönböztetünk belvízmentes, belvízzel mérsékelten veszélyeztetett, belvízzel közepesen veszélyeztetett, valamint belvízzel erősen veszélyeztetett területeket.

Mit tehetünk ellene?

A belvíz megjelenése ellen kertjeinkben nem sok mindent tehetünk, ám, hogy minél hamarabb elvonuljon, azért már igen. A homokos talajokba gyorsabban beszivárog a víz, mint a kötött agyagos talajokba, ezért ez utóbbiaknál tartósabb és több kárt okozó lehet a belvizes állapot.

Amennyiben kötött a talajunk, lazításával, például homok terítésével és beledolgozásával javíthatjuk annak vízgazdálkodását. Ez csak kis mértékben változtatja, javítja a talajállapotot, ám a jobb vízgazdálkodású talaj nem csak belvíz esetén, hanem egyébként is jót tesz a növényeknek.

A belvíz mindig a legalacsonyabban fekvő részeken jelenik majd meg. Ha kertünkbe tavat készülünk kialakítani, érdemes ide tervezni. Kis csatornát is áshatunk egy arra alkalmas helyen, ami pont úgy működik majd kicsiben, mint a települések belvíz elleni csatornahálózata.

Az árok köré vízigényes, mocsári növényeket ültethetünk

A belvíz ebbe a mélyebben fekvő árokba fog szivárogni, így nem a talaj felszínén áll majd meg. Az árok köré vízigényes, mocsári növényekből ültethetünk ki csoportokat, a medret befüvesíthetjük. Így a meder tavasszal megtelik vízzel, nyáron száraz ugyan, de nem mutat tájidegen képet, köszönhetően a növényeknek.

A kert azon részén, ahol belvíz jelenik meg tavasszal, mindenképp olyan növényeket ültessünk, amelyek bírják az időszakos vízborítást, és sok nedvességet igényelnek, párologtatnak el. Ilyen például a fűz, a nyár. Előbbiből számos kertészeti változat kapható, amelyek alacsonyabb bokros növésűek, akár színes lombbal, tehát nem kell mindjárt óriási fákra gondolnunk. E fafajok nagy mennyiségű vizet vesznek fel, amelyek nagy részét leveleiken keresztül elpárologtatják, így csökkentve a nem kívánatos vízmennyiséget.

A belvíz elvonulta után a növények számára káros a tömörödött, levegőtlen talaj. Gondoskodjunk arról, hogy minél hamarabb száradjon a talaj: ezt talajlazítással érhetjük el, hiszen az így megforgatott részek felülete nagyobb lesz, mint a sík talajé, következésképp gyorsabban képes a nedvességtartalmát párolgással csökkenteni.

Drága a dréncsövezés

Mezőgazdasági területeken drága, de eredményes belvíz elleni védekezési mód a dréncsövezés, ez kiskertekben a költségvonzata miatt nem ajánlott.

Telekvásárlásnál érdemes megnéznünk, mennyire belvízveszélyes az adott terület – így nem utólag kell szembesülnünk a problémával. A települések belvíz-besorolásában is utánanézhetünk ennek, de szemrevételezéssel is észrevehetők olykor. Ha lapos, mélyen fekvő részeket látunk a kertben, akkor gyanakodhatunk, hogy ott belvíz is megjelenik időszakonként.