Azért kampányolnak, hogy több disznóhúst fogyasszanak a magyarok

Illegális csörögi sertéstelepen csörgött a moslékosvödör, lecsapott a hivatal

Kimutatták a trichinella-fertőzöttséget, meg kell akadályozni a terjedését

A magyar vaddisznóállomány drasztikus csökkentése állíthatja meg a pestist

Pofavizit a disznók között avagy mindent az egészségért

Kínában egyre több betegség üti fel a fejét a sertések között, ezért létfontosságú, hogy olyan új megoldások szülessenek, amelyek hatékonyabban kiszűrik a beteg állatok. Egy cég például olyan futurisztikus disznófarmban gondolkodik, ahol berendezések figyelik az állatok fejét és a kiadott hangjuk alapján keresik a fertőzésre utaló jeleket.

Ötödével nőtt tavaly a magyar élősertés exportja

Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első 10 hónapjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Legfőbb partnereink Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak. Romániába több mint kétszeresére nőtt a kiszállítás, Ausztria 5 százalékkal, Hollandia 9 százalékkal több, míg Szlovákia 30 százalékkal kevesebb sertést vásárolt Magyarországtól.

Szeméttárolókból etették a disznókat; megjelent az afrikai sertéspestis Székelyföldön is

Mintegy 60  sertést kell elpusztítani Sepsiszentgyörgy Őrkő negyedében, ahol a február elején igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenését. A disznók nem szerepeltek az állategészségügyi igazgatóság nyilvántartásában, és főként a szeméttárolókból származó ételmaradékokkal etették őket. Megjelent az afrikai sertéspestis Székelyföldön.

Ez a disznó 2 és félszer többet ér, mint a hagyományos sertés

Egyre nő az igény a fogyasztói oldalon a biohúsok iránt. A biomalacok már most is igencsak drágák: egy 30 kilós hízó 150 euróba (48 ezer forint) kerül. Ám hiába nőtt az igény, a gazdáknak még mindig nehéz a dolguk, amikor a biosertés eladásáról van szó. Ugyanakkor az átvételi árak stabilan és magasan a hagyományos vágósertés árai felett vannak. Annak ellenére, hogy a költségek növekednek, még mindig nyereséges az ökológiai sertéstartás.

Áldatlan állapotok uralkodtak a bezáratott vágóhídon Békés megyében - videó

Nagy mennyiségű rovartetemet, élő egeret és egérfészket is találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei egy Békés megyei sertés vágóhíd ellenőrzésekor. A súlyos higiéniai hiányosságokkal üzemelő élelmiszer-előállító egységnél az állati melléktermékek égetését lejárt ideiglenes működési engedéllyel végezték. Az üzemben tapasztalt élelmiszerbiztonsági problémák miatt a hatóság azonnali hatállyal felfüggesztette a vágóhíd működését, valamint 8,1 tonna nem nyomon követhető, jelöletlen terméket vont ki a forgalomból.

Sertésháború tört ki Litvánia és Lengyelország között

Lengyelország megszegte a sertéskereskedelemről nemrégiben kötött megállapodást azzal, hogy kizárja piacáról Litvánia áruját a sertéspestisre hivatkozva. A litván kormány az Európai Uniós felügyelő szervezeteknél is kifogásolta a lengyel kormány decemberben hozott döntését, amellyel megtiltották a sertések importját azokból a litvániai területekről, amelyek az afrikai sertéspestis úgynevezett második veszélyeztetettségi övezetébe tartoznak.

Döglött kacsákkal etette a disznóit, nagy büntetést kap

Jelentős mennyiségű, takarmányozásra szánt kacsatetemet találtak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei egy Bács-Kiskun megyei gazdaságban. A telepen nevelt sertések jelöletlenek voltak, eredetük és állategészségügyi állapotuk egyaránt ismeretlen. A súlyos hiányosságok miatt a Nébih azonnali hatállyal forgalmi korlátozást rendelt el a telepen tartott sertésekre. A hatóság ez úton is felhívja a sertés- és a baromfitartók figyelmét, hogy a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis (ASP) megelőzése érdekében az állattartásra és az állati eredetű melléktermékek megsemmisítésére vonatkozó szabályokat szigorúan be kell tartani.

73 millió forinttal támogatják a sertéságazat piaci megjelenését

2018. november 12-től 2018. december 7-ig 3 kategóriában, összesen 73 millió forintos  keretösszegből, kizárólag a sertéságazat piaci megjelenését erősítő, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak az ágazatot, vagy annak valamely szegmenség bemutató, fejlesztő gazdasági társaságok, köztestületek, szövetségek, egyesületek, alapítványok és szakmai szervezetek, terméktanácsok.

A félreértett igazság a disznóvágások betiltásáról

Az utóbbi napokban futótűzként terjedt a hír, egyelőre jobbára még csak a közösségi médiában, hogy tilos lesz, más források szerint tilos lett a disznóvágás. Ezzel kapcsolatban szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba. Nos, a hír nem igaz.

A glicerinkiegészítés hatását vizsgálták a tenyészkocák és malacaik teljesítményére

Korábban állíthatók tenyésztésbe az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák. Ezen túl több malacot fialnak és nevelnek, valamint érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra. Az energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció alatt gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében romolhat, hogy az kedvezőtlenül hat a reprodukciós- és az életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó választás lehet a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin. Három magyar kutató a glicerinkiegészítés összefüggéseit vizsgálta a malacok takarmányozásában.

Betiltják a cink-oxid használatát a sertéstakarmányoknál

2022-re teljes mértékben betiltja az Európai Unió a cink-oxid adalékok felhasználását a sertéstakarmányokban. Az ok a túlzott környezetkárosító hatásuk. A cink-oxid főként a kismalacok takarmányába kerül kiegészítő adalékként. A tenyésztők a cink-oxidot a stressz okozta immungyengülés kivédésére alkalmazzák. A cink esszenciális nyomelem, hiánya anémiához, csont deformitáshoz, a növekedés elmaradásához és bélrendszeri megbetegedések kialakulásához vezethet.

Kétszer annyi sertést vágna le Csányi vágóhídja

A második műszak is beindulna néhány éven belül a mohácsi vágóhídon, amely már jelenleg is az ország legnagyobb ilyen típusú üzeme. A mostani egy műszakos termelésben az idén 900 ezer állatot vágnak, ez hamarosan a duplájára nőhet. Az üzemekben idén a tervek szerint mintegy 830 ezer normál méretű hízót, 60 ezer kocát és ennél kisebb számban mangalicákat vágnak le. A jövőben viszont dupla annyi jószágot dolgozna fel Csányi vágóhídja.

Több év börtön lehet a sertéshorror vége

Bár a hivatalos vizsgálatok még csak most kezdődtek el, de szakértők szerint az állati hullák Tiszaföldváron alkalmazott kezelése a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése büntetőjogi kategóriába eshet és mint ilyen, több éves börtönt vonhat maga után.

Tömegével fulladtak meg a disznók Tiszaföldváron

A napokban olvashattunk róla, hogy egy tiszaföldvári sertéstelepen több tucat disznó oszlásnak indult teteme bűzlött. Azóta több kapcsolódó információra is fény derült és már a megyei közgyűlésben is döntöttek arról, hogy kivizsgáltatják az esetet és az oda vezető körülményeket.