Folyamatosan süllyed Debrecen és Szolnok térsége - erősen nő a belvizek és nagy árvizek kockázata

Részben a talajszint alatti vizek és gázkészletek kitermelése miatt az Alföld nagyvárosai évente 2-5 millimétert süllyednek. Emiatt pedig jelentősen nő a belvizek és a nagyobb árvizek kockázata. Tímár Gábor Tiszai Alföld – ilyen volt, de milyen lesz? című írásában felvázolta az Alföldi régió geológiai és emberi kéz okozta átalakulását és egyúttal megoldási javaslatot is kínál a problémára.

A kitermelt víz és szénhidrogén odalent csökkenti a befogadó rétegek állékonyságát, így a felszínsüllyedés ezeken a helyeken felgyorsul. Nem is kicsit, hanem nagyon: a kitermelés előtti évi 0,2-0,3 mm/év süllyedés évi 3-4 milliméterre, tehát egy nagyságrenddel emelkedve gyorsult - olvastuk az ellensuly.hu weboldalon.

Egyes mérések szerint a legnépesebb és így a legtöbb artézi vízre szoruló Debrecen térsége évi 5 millimétert meghaladó mértékben süllyed! Ez pedig már 20-30 éves távlatban is komolyan növeli a belvízi kockázatot.

A nyolcvanezres Tisza-parti Szolnok esetén a felgyorsult süllyedés évi 3-4 milliméter, miközben a ritkábban lakott lakitelki térségben a geodéták csak kb. 1,5 mm/év süllyedést mutattak ki. Ez egyébként még mindig a korábbi, természetes érték kb. négy-ötszöröse. Emiatt a Tisza is egyre kisebb eséssel folyik ki a szolnoki térségből, tovább növelve az azonos vízhozam esetén fellépő árvízi vízszinteket.

A kárpáti hóolvadás mértéke is csökken, de az a finom vízhálózat, amely ezt az Alföld közepén hatékonyan szétterítette, megszűnt. Ma csak a csapadékra számíthatunk, amely egyre szélsőségesebben éri az Alföld középső részét.

Hol lehet a vizet hatékonyan tárolni? A mérnöki megoldás a 2000-es években a „Vtt” (a „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése”) szükségtározó-rendszer lett volna, amely kicsit kevesebb mint egy Balatonnyi vizet, tehát egy komoly tiszai árvíz egy heti többletvizet lett volna képes tárolni – ha kiépül. Mivel 2006 óta nem volt komoly tiszai árvíz, a tervnek csak a töredéke valósult meg. A víz tározása azonban a növényekben még a tározóktavaknál is hatékonyabban oldható meg. Tehát úgy, ahogy a szabályozások előtt volt: rétekben, legelőkben és mocsarakban. Búzában sajnos nem igazán, pláne, mert mire érdekes lenne a tározás, a nyár közepétől: már le is aratják.