Erdő- és vadgazdálkodás

Súlyos gondokat okozhat az uniós agrárforrások 2020 utáni csökkenése

A termelők a talajok szénmegkötő-képességének új agrotechnikai eljárásokkal történő alkalmazásával és növekvő erdőtelepítésekkel tudnak hozzájárulni az éghajlati változások hatásainak csökkentéséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen a Közös Agrárpolitika forrásainak szinten tartása – mondta Nagy István agrárminiszter Helsinkiben, az uniós mezőgazdasági miniszterek informális találkozóján.

Veszélyben a magyar tölgyerdők: rendkívüli felmérést végez a NAIK a terjeszkedő fakárosítóról

Zergét ölt meg egy drón Szlovákiában

A szlovákiai Alacsony-Tátrában, a Chopok csúcsa közelében elpusztult egy nagyjából egy éves zerge, amit egy drón ijesztett meg és üldözött addig, amíg a rémült állat egy szikláról lezuhanva összezúzta magát. A turisták ezen új szórakozása komoly veszélyt jelent az élővilágra, a szakemberek úgy vélik, a turisták egy része egyre gátlástalanabbá válik a természetben. A túlzott zavarás sok állat életébe kerül.

10 év alatt 450 millió facsemete a magyar erdőkben

A IV. Erdővarázs Családi Nap rendezvényen az állami erdőgazdaságok a fővárosba költöztették a magyar erdők világát. Az erdők értékeinek és az erdész szakma szépségeinek bemutatása mellett a fával borított területek növelése, a fásítás és a fenntartható erdőgazdálkodás állt a rendezvény középpontjában, amelynek első napján 700 gyereket fogadtak szervezett erdei iskolai programokon. Az állami erdőgazdaságok munkáját hozták elérhető közelségbe a fővárosban.

Vannak megoldások, hogy a magyar mezőgazdaság felkészüljön a klímaválság következményeire

Az agrárium az éghajlatváltozásnak leginkább kitett ágazat, ezért az Agrárminisztérium igyekszik felkészülten reagálni a klímaváltozás negatív hatásaira – jelentette ki az agrárminiszter az 57. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Nyíregyházán. Nagy István szerint a szélsőséges időjárási jelenségeket, a minőségi problémákat és új növény-egészségügyi kockázatok megjelenését már közvetlenül tapasztalni is lehet, ehhez társulnak közvetetten az ingadozó világpiaci árak és gazdálkodói jövedelmek.

Több pénz jut az erdőtelepítések támogatására a Vidékfejlesztési Programban

Már tart a szarvasbőgés, ezért korlátozásokat vezettek be a magyar erdőkben

Megkezdődött a szarvasbőgés Somogy megyében: a következő hetekben párt kereső gímbikák hangjától zeng majd az erdővidék. Ez az időszak erdőlátogatási korlátozásokkal is jár. A gímszarvas a magyar erdők királya: az akár 3 mázsásra is megnövő bikák tekintélyt parancsoló megjelenésűek. Az egyébként csendes és ritkán látható állatok párzási időszaka szeptember elején kezdődik, amikor a viselkedésük látványosan megváltozik.

Közel 10 millió hektárnyi vadon pusztult el az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban csaknem 9,7 millió hektárnyi vadon veszett oda 2001 és 2017 között a mezőgazdaság, az energiafejlesztés, a lakásépítések és egyéb emberi tényezők miatt – derül ki egy múlt kedden közzétett független jelentésből. A Center for American Progress kutatóintézet tanulmánya alapján 2030-ig az Egyesült Államok szárazföldi és óceáni területeinek legkevesebb 30 százalékát kellene megőrizni természetes állapotában a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak és a vadvilág kipusztulásának kivédése érdekében. A szakemberek szerint ennek teljesítéséhez szövetségi és helyi szinten is erősíteni kell a már létező környezetvédelmi irányelveket.

Az erdei fülesbagoly lesz az év madara a gólyatöcs után

Több, mint 6500 szavazat összesítése után választották meg az Év madarát, amely 2020-ban az erdei fülesbagoly lesz. A győztes mellett a füleskuvik és az uráli bagoly vettek még részt a szavazáson. Az első helyezett 48 százalékkal nyert, a füleskuvik 35 százalékot kapott, míg utolsóként az uráli bagoly végzett 17 százalékkal. Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfaj Magyarországon. Neve ellenére kerüli a nagy, zárt erdőket, és inkább kis erdőfoltokban, parkokban, folyóárterekben és öreg temetőkben él.

A brutális támadások után 140 medve kilövését engedélyezték Romániában

Egy Bukarestben tartott közmeghallgatáson a környezetvédelmi miniszter évi 140 medve kilövésére adott engedélyt. Hargita megye tanácsa szerint ennek triplájára lenne szükség, mert a megyében júliusban is több medvetámadás történt. A hónap elején egy hatgyerekes családanyára és egy 15 éves fiúra támadt a medve, Csíkpálfalván pedig az elmúlt napokban minden éjszaka betört a gazdaságokba, és háziállatokat gyilkolt meg. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint szigorúbb szabályozásra, megelőzésre és beavatkozásra egyaránt szükség van.

Erre jó a manukafa: gyógyító csodaméz készül belőle

A manuka méz az egészségre gyakorolt kedvező hatásán túl a külsőt is megszépíti. A manuka méz az új-zélandi manukafák nektárjából jön létre. Egyes szakértők szerint magasabb tápanyag-tartalommal rendelkezik, mint a hagyományos nyers mézek. Különösen erőteljes antibakteriális hatását pedig a 80-as években fedezték fel. Megnéztük, pontosan mire jó a manuka méze.

1 milliárd hektár új erdő ültetésével mentenék meg a Földet

Svájci kutatók szerint az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára. Azt állítják, hogy az eddig véltnél sokkal több, 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte. Ennek eredményeként pedig 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint ahhoz, hogy az emberiség a század közepére 1,5 Celsius-fokban korlátozza a globális hőmérsékletemelkedést, egymilliárd hektárnyi fát kellene ültetni világszerte. Megmentheti-e a Földet egy ekkora új erdő telepítése?

Városjáró vaddisznók: több helyen videózták le az állatokat Salgótarjánban

A vadon élő állatok élettere a települések terjeszkedése miatt folyamatosan csökken. Az utóbbi években gyakran az emberhez egyre közelebb, erdőterülettel határos lakott területeken, telkeken is előfordul, hogy vadak látogatnak a lakott területre. Az esetekről a szemtanúk videókat is készítettek. Korábban a salgótarjáni Alkotmány úton sikerült megörökíteni egy vaddisznót, azóta pedig újabb felvételek érkeztek.

Ragadozóveszély a szomszédban: 175 medvét és 11 farkast lőnek ki Szlovéniában

A túlszaporodott medvék és farkasok megritkításáról fogadott el törvényjavaslatot a szlovén kormány. A célzott vadászatot a mezőgazdasági minisztérium indítványozta, mert a ragadozók sok kárt okoznak a haszonállatokban, sőt az emberekre is veszélyt jelenthetnek. Legutóbb június 22-én ért medvetámadás egy 80 éves nőt, egy Ljubljanától 15 kilométerrel délre lévő faluban. Az áldozat könnyebb sérülést szenvedett, kórházba vitték. Az eset miatt az erdészeti szolgálat mozgósította különleges csapatát, amely ártalmatlanítja a veszélyes medvéket.

7 fa, amit nagyon nem érdemes a kertbe ültetni

Érdemes figyelni arra, hogy néhány fa kellemetlen lakótárs is lehet, ha van egy, vagy több bosszantó, zavaró tulajdonsága. Sok szempontot kell(ene) figyelembe venni, mielőtt a jó szándékú vásárló hazavisz és elültet egy facsemetét. Egyeseket csak az érdekel, hogy a fa milyen gyorsan nő meg, és mekkora árnyékot ad majd a kertnek. Pedig ez a két dolog messze nem olyan fontos, mint néhány egyéb, ritkábban emlegetett tulajdonság. Anyagunkból kiderül, melyik 7 fát nem érdemes a kertbe ültetni.

930 ezer facsemetét ültettek az Ipoly Erdő munkatársai

A tavaszi erdősítési program célja a klímavédelem és a hazai erdők állapotának, természetességének javítása. Ebben részt vett az Ipoly Erdő Zrt. is, amelynek munkatársai 98 hektáron ültettek el 930 ezer facsemetét. Az erdősítés azokat az idős állományokat érintette, ahol a természetes felújulás nem ment végbe. Idén tavasszal az erdészet munkatársai a csemeteültetésen túl 380 mázsa kocsánytalan tölgy makkot is vetettek, ezzel segítve 100 hektár idősebb állomány megújítását.

Letarolják a kínai cégek a szibériai tajga erdőit

Pavol Paškov orosz blogger 2018 nyár elején utazott a szibériai tajga félreeső vidékeire, ahol az orosz vállalkozók túlzott erdőirtásaival kapcsolatos híreknek akart utánajárni, aminek következtében a tajgából lassan pusztaság lesz. Meglepetésére viszont egyetlen orosz favágó vállalkozóval sem találkozott. Az oroszoknak Szibériában szinte egyetlen vállalatuk sincs. Ezek mind kínai cégek – ők vágják a fát, majd szállítják Kínába – számolt be a helyzetről a blogger.

Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

Az április végén Brüsszelben megrendezett "Az erdőnk a jövőnk" (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.