Támogatáshiány, aszály, koronavírus és madáréhség nehezíti a haltermelők helyzetét

Az aszály, a koronavírus, a támogatás hiánya és a madarak okozta kár is sújtja a hazai halgazdaságokat. Az árak viszont várhatóan nem emelkednek. Nehéz helyzetbe hozta a haltermelőket az évek óta tartó tavaszi csapadékhiány. A tiszántúli halgazdaságoknál a fő- és kisebb elvezető csatornákból még valamennyire megoldható a halastavak vízellátása, azonban a dunántúli halgazdaságoknál ez sokkal nagyobb kihívás.

Elkerülték a csődöt: 800 millióért vett 1200 tonna halat a hazai tógazdaságoktól az állam

Jelentős forrást juttatott az állam a tógazdaságok részére azzal, hogy átvette a tavakba szorult 1200 tonna halat. Az ágazatba érkező 800 millió forint megmentette a halászatokat a csődközeli helyzetből. A horgászat közben virágzik, az intenzív haltermelő telepek viszont készletfinanszírozási és munkahelymegtartó támogatásra szorulnak. Az átvett halak azokba a vizekbe kerültek, amelyeken a Magyar Országos Horgász Szövetségnek kizárólagos vagy többségi halászati joga van.

Csúcsragadozókat telepítettek a Balatonba

250 ezer csukának ad ma már otthont a sokak által magyar tengerként emlegetett tó. A ragadozó halak hihetetlen gyors ütemben fejlődnek és növekednek, így akár egy év alatt már kilós súlyú egyedeket foghatnak a horgászok.

Országosan 1200 tonna pontyot telepítenek a horgászvizekbe

Eddig soha nem látott nagyságrendű haltelepítési támogatást kapnak az állami tulajdonú horgászvizek halgazdálkodói a Kormány döntése alapján. A haltelepítés minél gyorsabb lebonyolításában a MOHOSZ vesz részt.

Antibiotikum helyett levendulával javítják a halak ellenálló-képességét

A halgazdaságokban nevelt halak jelentős része a szállítás, a válogatás és egyéb műveletek hatására jelentkező stressz által kiváltott betegségek miatt pusztul el. Az antibiotikumok felhasználása a fertőzések kezelésére és megelőzésére pedig nem csupán költséges eljárás, hanem rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához is vezet. Ezért a növényi készítmények különösen fontos eszközökké válhatnak a halállomány egészségének fenntartásában. Így jön képbe a keskenylevelű levendula használata is.

Súlyos a helyzet: beragadt a halállomány jelentős része a magyar termelőknél

A COVID-19 nevű koronavírus-járvány és annak hatásai nehéz helyzetbe hozták a magyar halászati és halgazdálkodási ágazatot is. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szerint a nagy felvásárlási láz és az áremelkedés nem érte el a halakat és az azokból készült termékeket. Sőt, a halforgalom a belföldi kereskedelemben jelentősen visszaesett. Attól is tartani kell, hogy a haltermelőknél bent ragadt halállomány a felmelegedő vízben nem fogja bírni a tárolást és áprilisban, vagy májusban el fog pusztulni.

Hallal pótolnák a koronavírus járvány miatt hiányzó húsokat

Átmeneti húshiányt okozhat a járvány miatti élelmiszerfelhalmozás, de van más választás is a szükséges fehérjeforrás bevitelére. A koronavírus terjedése következtében kialakult lakossági élelmiszer-felhalmozás miatt jó néhány helyen átmeneti részleges húshiány alakult ki a kiskereskedelemben. Számos helyen emelkedtek a fogyasztói árak is. A hazai termelésű halakból ugyanakkor jelenleg nincs hiány, most is kaphatóak, a MA-HAL a halfogyasztást javasolja az átmeneti húshiány megoldására.

Több, mint 10 ezer kilogramm kétnyaras pontyot telepítettek a Tiszába

Több, mint 100 mázsa (10 ezer kilogramm) kétnyaras pontyot telepített a Tiszába a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége. A telepítésre azért van szükség, mert a természetes szaporulat nem elég. A szervezet elnöke szerint hamarosan újabb telepítés is lesz. Fialka György elmondta, hogy az ecsegfalvai tógazdaságból érkezett példányok egyedsúlya az első halászásban 35-50 dekagramm, a másodikban 50-80 dekagramm volt. Ezek a halak jövőre lesznek foghatók.

Nagy bajban lenne a helyi gazdák együttműködése nélkül a roppant értékes vizes élőhely

Rendkívül nagy jelentőségű a február a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó vizes élőhelyek esetében. Ekkor kezdenek ugyanis fészkelni a rétisasok. Továbbá rendszerint ilyenkor töltik fel a kiemelt jelentőségű vizes élőhelynek számító Biharugrai-halastavakat is. A természetvédelmi szakemberek éppen ezért a gazdálkodókkal szorosan együttműködve igyekeznek biztosítani a környék zavartalan jellegét. Ez jót tesz a rétisasok állományának is.

Drón segít elkapni az orvhorgászokat és az orvhalászokat Tiszán

Egy éve már drón is segíti a Tisza Horgászegyesület halőreinek munkáját. Az 500 méter magasságba is repülni képes eszközzel könnyedén lecsaphatnak az orvhalászokra és az orvhorgászokra. Továbbá bármikor észrevehetik, ha valaki szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el. A drón képes a nehezen elérhető helyeket megközelíteni, és éjszaka is használható. A hőkamerával és reflektorral felszerelt repülő eszközzel készített fotók és videófelvételek pedig bizonyító erejűek.

13,6 milliárd forintnál is többet hoz a magyar édesvízi hal exportja

Magyarország évente több mint 40 millió euró, nagyjából 13,6 milliárd forint értékben exportál édesvízi halat – írta a Magyar Hírlapra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. Az újságnak Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnöke ismertette, hogy a magyar haltermelők elsősorban pontyot, busát, kárászt szállítanak Romániába, míg süllőt és harcsát főként Ausztriába és Németországba visznek.

Komolyan pusztítja a kormorán a hazai halállományt

A kormoránok inváziója a megszokottnál is korábban érte el a múlt évben a hazai élővizeket és halastavakat. A csapatban halászó madarak néhány óra alatt óriási károkat képesek okozni. A védekezésre egyre nagyobb erőt fordítanak halgazdák és a horgászegyesületek. Hosszú távú megoldást a szaporodás korlátozása jelenthet, a tojók gyérítésének a nagy európai költőhelyek mellett a hazai fészektelepeken is meg kell találni a módját.

Miért annyira drága a fekete kaviár?

A kaviár és a luxus fogalma a legtöbb ember szemében összefügg egymással. Azok az összegek, amelyeket kilogrammonként fizetnek érte, rendkívül magasak, van olyan fajtája, aminek ára meghaladja a milliós nagyságrendet is. Pedig egykor még ingyen szolgálták fel az éttermek vendégeinek. Anyagunkból kiderül, mi befolyásolja a méregdrága élelmiszer árát. A fekete kaviár a tokhal ikrája, amelyet az ínyencek tisztítva és sózva fogyasztanak.

10 ezer köbméter követ szállítanak a Tihanyi-félszigethez a halak és a biológiai sokféleség miatt

Látványos építkezés zajlik a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán a Sajkodi sorként ismert sétaút előtt. Nagy uszályokról pakolnak markolóval követ a Balatonba. 10 ezer köbméter kőből építenek mesterséges zátonyokat a halaknak. Az új ívási felületek a süllő, a kősüllő, a balin a vágó durbincs és több keszegféle szaporodását segítik elő. Továbbá az ikrából kikelő ivadék számára jelentenek búvóhelyet a kövek között lévő rések, ennélfogva a beruházástól a produkció növekedését várják.

Interjú a miniszterrel: a támogatások és az új állattenyésztési törvény részletei

Felértékelődik a tenyésztőszervezetek jelentősége a közeljövőben, ezzel egyidejűleg pedig elkerülhetetlen lesz a szervezetek professzionalizálódása - mondta az agrárminiszter a Magyar Állattenyésztők Lapjának adott interjújában. Nagy István szerint tavaly nem csak időszerű, de szükségszerű is volt egy új állattenyésztési törvényi keretrendszer megalkotása. Ám az ebben lévő lehetőségeket az érintetteknek kell kihasználniuk a napi munka során.

Kórságok, horgászok, kárókatonák, inváziós fajok és szabálytalanságok tizedelik a halállományt

Olyan betegségek pusztítják a magyar halállományt, amelyek tíz évvel ezelőtt még nem fordultak elő. A halakat a kórok, a horgászok, a halászok, a kárókatonák, de az inváziós fajok is tizedelik. Ennek vált megoldásaként civilek kezdenek haltelepítésbe, és éppen ezzel okozva nagy kárt.

Több mint félmilliárd forintért vettek meg egy 276 kilós halat

Kilónként 700 ezer jenért (nagyjából 1,9 millió forintért) kelt el egy kékúszójú tonhal vasárnap az új év első tonhalárverésén Japán fővárosában, Tokióban. Kimura Kijosi, egy szusiétteremlánc tulajdonosa 193,2 millió jent (mintegy 528 millió forintot) fizetett a 276 kilós tonhalért. Az állatot Oma város partjainál, Honsu japán fősziget északi csücskénél, az egyik legjobb halászhelyen fogtak ki a tengerből. Ez volt a második legmagasabb ár egy tonhalért a tokiói tonhalárverések feljegyzésének kezdete, 1999 óta.

A csukalobbi ellenére a süllő a nyertes